Szomorkodik valahol Szolnokon, egy autókereskedés eldugott sarkában egy kis Fiat 500-as. (Talán felújításra várakozik… 😉 )
Állapota okán tartozik az Űrtelenségeim csapatába, no meg a Bogarak után egyik kedvenc kisautóm.
Ma nem akartam írni, de azt hiszem – ha már nem tudtam ott lenni búcsúztatóján -, itt, és ezzel a megöregedett kis ‘krumplival’, stílusosan vehetek búcsút egy Sofőrtől, akit nagyon “bírtam”… ♥ 🙁
Vezess óvatosan ‘odaát’ is, Gergely!