Űrtelenségek

…minden a Hajóval kezdődött. A Hajóval, amit 9-10 évesen a busz ablakából láttam fél percre, a fák között… amiről utána Mamáméknál (szinte a helyszínre is pontosan emlékszem), regényt kezdtem írni… Máig megvan a füzet – a történet-kezdeményre nem elhanyagolható mértékben hatottak Arthur Ransome regényei 😉 Ezt a blogot, űrtelenségeim új helyét (mert a festettládafián kezdtem… Tovább »

A régi házak, épületek; az Űrtelenségek szerelmeseinek több dologgal is szembe kell nézniük. Számomra mind nehéz, de vannak fokozatok. A keser-édes megújulás. Amikor az űrtelen mivolt megszűnik, és csak reménykedni lehet, hogy a felújítás is tetszeni fog – de legalábbis méltó lesz az épülethez. A lassú pusztulás. Amikor éveken át szerelmetes rácsodálkozással tekinted meg újra… Tovább »

Nagykörű, és főként a Körei Piac mindig jó kirándulócélpontunk. Szeretjük, hogy nincs nagy tömeg, főként reggelente 😉 2 éve, még pocakosan, májusban jártunk ott; tavaly, már PiciHédivel, áprilisban mentünk. A ‘Virágzástól befőzésig’ rendezvénysorozat sok lehetséges vasárnapot felkínál nekünk 😉 Idén… alapból májusban ugrott be, hogy ilyen-tájban szoktunk átruccanni (a Tisza túloldalára, komppal szoktunk menni) …persze… Tovább »

Igen, tudom, már október van. A Tiszától azonban nem tudunk elszakadni. (Vasárnap kétszer is átúsztuk – a hideg víz miatt csupán komppal 😉 – képek a következő bejegyzésben…) Most egy kis nosztalgia (mert nemrég találtam rá az április 8-i képekre… no meg nyáron kinek van ideje blogolni ?! 😉 ) Íme, amikor elindultunk előzetes strand-nézőbe,… Tovább »

…legalábbis előttük 🙁 Persze nem csak ennyi, ebben is biztos vagyok, de hetekig irtó frusztrált voltam, hogy a) először senki illetékes nem hitte el nekem, hogy van még egy bejáratlan rész… b) aztán rájöttek, mi mégsem jutottunk be. A nagy-szerelmem-Ház a főúton, amit “úgy nagyjából” kétszer is bejártunk: Persze, amit lehetett, nagyon alaposan 😉 ,… Tovább »

Mezőtúr, Petőfi Sándor utca – régi Mentőállomás: (Bár, a vital.hu oldal még ezen a címen tartja nyilván a mezőtúri mentőállomást… holott az újat 2015. január 30-án már átadták 😉 )   A telefonszám “kiegészítése” is elég fura… mintha a változás után nem sokkal költözött volna el innen a mentőállomás, pedig az sem most volt. Ettől… Tovább »

Egy tipp nyomán jutottunk el a Petőfi út és a Bacsó Béla út sarkán lévő, egykori bolthoz.  Az utolsó néhány kép miatt pláne nem bántuk meg 😉 A redőnyzárról találtam más képet is: ez alapján derült ki számomra, hogy “PICK EDE UTÓDAI” a tényleges szöveg. Kép innen. A témában még egy 1931-32-es csoportképet találtam, a… Tovább »

“Baghy-major épületei közül kiemelkedő volt abban az időben az a 25-30 szobás kastély, melyet tulajdonosa 1906-ban építtetett, Marton Ákos építész tervei alapján. A családi fészek közvetlen szomszédságában állt  a – családi kriptának is helyt adó – pici, ám annál szebb katolikus kápolna. Ezen épületekkel szemben – a vasút túloldalán – számtartói lakás épült, melyben később… Tovább »

(A kategóriák közül a “menthetetlenek” közé soroltam… de én ezt azért még megkérdőjelezném…) “Mint a neve is mutatja, ez a piciny település az egykori majorságból alakult ki, melynek – a hozzá tartozó birtokkal együtt – tulajdonosa Szécsényi Baghy Gyula és családja volt, kb. a századfordulótól a második világháborúig.” “Bagimajor mai házai közül, jó néhány, az… Tovább »

Szolnokon, a Hetényi Kórházzal szemben fotózta Párom ezt a szomorú kis Bogarat, 2017. november 15-én. Talán felújításra “rakták félre”… Talán lesz még Belőle utak vándora… (Bár, ahogy már a motort is eszi a rozsda… 🙁 ) Talán valami hasonlótól sikerült megmenteni Bogyit, az én Bogaramat… (Olvassátok el a sztorit itt 😉 ) De az biztos,… Tovább »